fbpx
Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

hozzászólás

Gondoltál már arra, hogy az X-Men egy kőkemény társadalomkritika? Középiskolában – talán épp egy angolóra előtti szünetben (mert hát abból volt a legtöbb ugye) – néhány osztálytársammal ezt vitattuk meg. Mutánsok-kiközösítés-elszigetel(őd)és stb.

Sosem voltam nagy X-Men- vagy képregényrajongó, de a belőlük készült (rajz)filmeket szerettem. Meglepődve fedeztem fel például az egyik Batman-film kapcsán, hogy mennyire átgondolt filozófiai alapokra építik őket, amikor az egyik jelenetben azt ecsetelte az antagonista, hogy ketten (mármint Batman és ő) nem létezhetnek egymás nélkül. Ő azért létezik, mert Batman, és fordítva: ha Batman nem lenne, ő sem létezne. Tökéletesen leírja a világunk dualitását.

No persze minden történet annyira tud mély lenni, amennyire a befogadója. Ám akadnak olyan tényezők is, amelyek megkönnyíthetik a gondolati kalandozást, amitől a művek jobban tudnak támaszkodni a befogadó fantáziájára. Ilyen például, amikor nincs szöveg, hanem a többi színházi eszköz elvonatkoztatott kódrendszere érvényesül, mint például a mozgásé a táncjátékokban. Az ilyen előadások viszont, ha jól kidolgozott a történetük és a szimbólumrendszerük, közelebb vihetnek a világ megértéséhez. Már persze azokat, akik hajlandók kalandozni.

Izgalmas, igaz?

Neked mint nézőnek mi, előadók vagyunk a darab főszereplői. Nekünk előadóként viszont Te! Számunkra nem az az elsődleges, hogy mit akarunk mondani, vagyis hogy „mire gondolt a költő”, hanem az, hogy Te mit élsz át, miközben megnézed az előadásunkat. Ez is csak kommunikáció: ha sikerül átvinnünk érzelmeket és gondolatokat – még ha nem épp ugyanazokat is, de valami megváltozik Benned – az előadás folyamán, akkor létrejön a kapcsolat. És csupán ennyi a célunk. Mindegy, hogy neked az EREDET-ben a Vadleánnyal és a Lidérccel egy párkapcsolati társadalomkritika, vagy a Csodaszarvassal éppen az álmok hajhászása kerül a középpontba. A lényeg, hogy adjunk.

Mi nem fogjuk megmondani, hogy mire gondolj közben, csak inspirálni arra, hogy több legyél, miközben varázslatos zenei kísérettel és vérpezsdítő ritmusokkal és táncokkal misztikus helyekre utazunk az Erdőben.

Gyere, és találd meg Te is a saját Csodaszarvasod!

EREDET – Benned van. Fedezd fel!

Vedd meg a jegyed most, nehogy lemaradj: https://bit.ly/kosart-jegyek

hozzászólás

Az EREDET karakterei I.

Az EREDET karakterei I.

Az EREDET karakterei I.

hozzászólás

A Csodaszarvas legendáját minden magyar ismeri, ez a mi eredetmondánk, ám valahányszor művész nyúl hozzá, mindig gazdagodik. Az EREDET című Kósart.-előadással mi is elhelyezünk egy csillagot az agancs ágbogán. Legújabb sorozatunkban pedig a darab karaktereit mutatjuk be Nektek. Legelsőként nem mást közülük, mint a Táltost.

Táltos az Eredet c. előadásunkban

A hagyomány védőbástyája 🏰

Hunor a Csodaszarvas után iramodik az erdőbe, ahol a lényt magát nem találja meg, ám a hagyomány elveszett szilánkjaira bukkan, amelyekben felfedezni véli a nyomait. Lehet, hogy nem véletlen? Talán a Csodaszarvas végig vezeti őt? Még az is előfordulhat, hogy a Táltost is ő küldi az útjába, hogy segítsen neki.

Mert hiszen alapvetően Hunor fogékony olyan dolgok érzékelésére, amelyek túlmutatnak földi világunkon és az 5 érzéken (így például a Csodaszarvaséra is), ám nem tudatos erre. Szüksége van némi segítségre, a Táltos pedig éppen kapóra jön, hiszen ő testesíti meg a kapcsolatot a világunk és a természetfeletti között. Könnyen segíthet Hunornak rátalálni a Csodaszarvasra, ám a szellemvilág gonosz lényeket is rejt, akik Hunor és a Táltos vesztét is akarhatják.

No persze közös utuk sem válhatna valóra, ha Hunor nem látná meg azt a Táltosban, amit éppen ő keres. És nem, nem az agancsos fejdíszre gondolok. 🤪

A Táltos valahogy megtestesíti mindazt, ami után Hunor elindult. Tekinthetjük őt a hagyomány védőbástyájának, és a nyomok, amikre lelt, is valahogy egybevágnak. Lehet, hogy valójában őt látta, nem is a Csodaszarvast?

A Táltos megkísértése – Táltos, Lidérc és a háttérben Hunor

Nem a ruha teszi az embert. Na de a Táltost? 👀

Vegyük is szemügyre pontosabban a Táltos kinézetét:

A ruhájáról lecsüngő szalagok, rojtok madárhoz hasonlítják őt – képes tehát repülni, és hát Hunor is találkozott madárral az erdőben… A csengettyűk a démonok elűzésére szolgálnak – no, azokkal még nem találkozott (talán jól működik ez a csengettyű-pajzs), de ami késik, nem múlik. Dobja pedig: a Táltos paripája, amely parazsat eszik, és amelynek hátán messzi földre juthat lovasa. – A táltosdobot ugyanis izzó parázs fölött kell hevíteni. Így kerül olyan állapotba, hogy révülni lehessen általa; hogy megjárhassuk a Szellemvilágot; hogy megláthassuk a láthatatlant; hogy érzékelhessük az érzékelhetetlent.

Tűzjelenet az Eredet c. előadásunkban

Közös utuk Hunorral 🛣️

A Táltos először nem akar Hunornak segíteni. Ki is neveti, hiszen valószínűtlen amit állít: hogy látta a Csodaszarvast. Ám végül megszánja, és a tűz mellől egy másik érzékelési síkra kerülnek, ahol viszont gonosz szellemek is leselkednek rájuk, és a vesztüket akarják. A Táltos tudja ezt jól, ő ismeri ezeket a lényeket, Hunor viszont könnyen eltéved. Hogy hogyan sikerül elérniük, amit immár együtt keresnek, az kiderül az előadáson. Te ott leszel a következőn?

Jegyek kaphatók: https://bit.ly/kosart-jegyek

EREDET-plakát

hozzászólás

A keresés művészete

A keresés művészete

A keresés művészete

hozzászólás

– Nem kellene ezt abbahagyni? – nézett rá a riporter a harmincas éveiben járó férfira. – Önnek van kétezer sikertelen kísérlete. Látszik, hogy ez nem fog menni.

– Uram, ön téved. – felelt a másik magabiztosan. – Nekem nincs egyetlen sikertelen kísérletem sem. Nekem van kétezer sikeres kizárásom.

Ez a párbeszéd egy interjú során zajlott le egy francia riporter és Thomas Alva Edison között, akinek körülbelül a tízezredik próbálkozás után sikerült megalkotnia az első működő szénszálas izzót.

Thomas Alva Edison egy villanykörtével

Amikor megjön az ihlet 🤩

Minden nézőpont kérdése, de az látszik, hogy a „kudarcaink” is – már ha kudarcként fogjuk fel egyáltalán, hiszen ugye lehetnek akár sikeres kizárások is – csak a célunkhoz visznek közelebb.

De miért pont a tízezredik kísérlet lett sikeres? Hiszen ráhibázhatott volna elsőre is, nem? – Általában elsőre nem látjuk meg ezeket a dolgokat, sőt, legtöbbször még sokadikra sem. Ilyenkor nem árt a hit, az elszántság, és ha szerencsénk van, egyszer csak megjön az ihlet: az isteni szikra, ami a legváratlanabb helyzetekben, a legváratlanabb helyekről érkezhet. (Sőt, ez akár egy valóságos szikra is lehet olyasvalaki közbenjárásával, aki képes látni azt, amit mi nem. 😉)

Táltos az Eredet c. előadásunkban

A nagyobb képet látni 👀

A táltosok például hidat képeznek az általunk ismert világ és a természetfeletti között – ők túllátnak az anyagon. Vajon egy ilyen ember segítene annak, aki nem találja, amit keres? Hiszen ő a nagyobb képet látja. De ezzel vajon tud segíteni?

Hunor rengeteg sikeres kizáráson 😜 jut túl a Csodaszarvas utáni kutatásban, mire találkozik a Táltossal, aki végül megszánja, és bevezeti őt egy másik dimenzióba az Eredet c. előadásunkban. Tőle jön az – isteni – szikra: tüzet gyújtanak, hogy megfeszülhessen fölötte a bőr a révüléshez használt dobon.

A tűzben aztán csodás látomásokat látnak. A lángok először virággá alakulnak, majd mintha madarak jelennének meg köztük. Ilyen illúziókon keresztül repülnek egy másik érzékelési síkra, ahol viszont nem csak a Csodaszarvassal találkozhatnak. Itt olyan lények is élnek, akik már-már feledésbe merültek: a Vadleány, a Lidérc és maga az Ördög.

Tűzjelenet az Eredet c. előadásunkban

A plusz ➕

Persze ahhoz, hogy Hunor kapcsolatba léphessen velük, az is kell, hogy fogékony legyen az érzékelésükre. Hiszen az is elképzelhető, hogy a Vadleány csak egy vadlúd, a Lidérc pedig csak egy kutya, aki véletlenül éppen akkor ugat, amikor harangoznak. (Hiszen a néphiedelem szerint ilyen alakokban is megjelenhetnek.)

Amikor valamit keresünk, sokszor ott az orrunk előtt, mégsem találjuk – fogékonynak is kell lennünk rá, és a legtöbbször ez a legnehezebb.

S Hunor ugyan megteszi ezt a lépést, a Csodaszarvassal mégsem találkozhat egykönnyen. Azt ki kell érdemelnie, ahhoz viszont a gonosz szellemeknek is lesz egy-két szava…

Tarts velünk a következő Eredeten,

és éljük át közösen az élményt:
https://bit.ly/kosart-jegyek

hozzászólás

Kulisszából kulisszába

Kulisszából kulisszába

Kulisszából kulisszába

hozzászólás

– Ha beszélnem kell, még mindig képes vagyok izgulni – mondtam Gyulának a takarásban a Zalai Táncegyüttes évzáró gálaműsorán, amikor már az utolsó produkció ment a színpadon, mielőtt én következtem, hogy röviden összefoglaljam eddigi 5 évemet az együttes élén.

– Komolyan? – nézett rám mosolyogva.

– Ha táncolnom vagy zenélnem kell, az nem probléma, de ha beszélnem, azon tudok izgulni – és tényleg így van, pedig 2023 bővelkedett ilyen kihívásokban is. A nyár végén például Áts Feriként ugrottam be A Pál utcai fiúkba a kápolnásnyéki Csajághy Laura Szabadtéri Színpadon, ami egy énekes-szöveges szerep (megint: a tánccal nem volt gond 😉 főleg, hogy én koreografáltam 😜), ám életemben először csináltam ilyet. De: bejött. 😊

Ez pedig most egy kicsit személyesebb – nem csak a Kósart.-hoz kötődő – poszt a Kósart. Blogon,

2023-ra vissza-, 24-re pedig előretekintendő. Viszont akár lehetne egy ötéves visszaemlékezés is a társulat eddigi működésére, hiszen a kezdeteket az első Laurával közös produkciónktól, a „Még mindig hallom, ahogy fütyürel” c. koreográfiától számoljuk, amit visszanézve még mindig meghat a vége. 😢
Érdekes is, hogy kicsit több mint 5 év után sikerült felállítanunk az első önálló, 70 perces táncszínházi előadásunkat, az EREDET-et, amelyet most már Budapestre viszünk, a Kőrösi Kulturális Központba. Amelyre jegyek most még, a bejegyzés írása közben, kaphatók.
Úgy tűnik, öt év kellett ahhoz, hogy elérjek oda, amiről már régóta beszélek: hogy színpadon a mai embert érintő kérdésekre adjuk meg a hagyomány válaszát. Erről szól az EREDET, amely útkeresés a rengeteg inger között, amely folyamatosan ér minket, illetve az idén bemutatott Kósart.–Zalai Táncegyüttes koprodukció, a Kalotaszeg Zrt. is, amely vegyíti a modernt a hagyományos – folklór – előadásmóddal.
Az EREDET nagy utat járt be idáig, és töretlenül menetel előre. 2023-ban több céges rendezvényen (többek közt a Naste Baunál vagy a Rheinmetallnál) adtuk elő részletét osztatlan sikerrel 🥳, és hatalmas öröm, hogy 2024-ben pedig már az egészet játsszuk. A Kalotaszeg Zrt. még csak most indul ezen az úton. 😉
Apropó: úton való elindulás? Év végén megnyitottuk a Kósart. Shopot 🤩, amellyel szintén hatalmas terveink vannak. Már most érkeznek a megrendelések, így az is kiderült, hogy eddigi kedvenc pulóveretek a #folkdancer. Kíváncsiak vagyunk, ahogy bővül a kínálat, hogyan alakul ez. 🤗 Elindult még 2023-ban ezen kívül a Fonó Klub Zalaegerszeg is felnőtt kezdő néptáncoktatással, ahova bármikor lehet csatlakozni. 😉 A próbákat szombatonként 18-20 óra között tartjuk a Keresztury VMK-ban, a Zalai Táncegyüttes próbatermében, és a környéken egyedüliként nem színpadra dolgozunk: célunk, hogy a résztvevők megtanuljanak táncolni – saját örömükre, kikapcsolódásukra.
És amelyik útnak eleje van, annak vége is: 2023-ban 18 éves történetében először a néptánc kategória indulója nyert a Zegasztár TV-s tehetségkutatóban: a Zalai Táncegyüttes Egyesített Utánpótlás Csoportja. Nem kevés munka vezetett idáig, és a győzelem ugyan a verseny vége, a csoport útján azonban csak egy állomás – folytatjuk tehetséggondozó és -kutató munkánkat, a megye első számú néptáncegyüttesének élén.
2023 elején Ádámmal neveztünk a „Mesterek és tanítványok” pályázatra Legényes a gáton c. videónkkal, ám az eredményről ez idáig nem kaptunk értesítést, viszont tervezünk még hasonló megmozdulásokat. 😉 Szintén az év elejéhez tartozik a Hevesi Sándor Színház Kőműves Kelemen c. produkciója, amely nemcsak azért érdekes, mert a koreográfiájáért feleltem, hanem a társulat 3 táncosa is szerepelt benne: Bolla Dávid, Nárai Dominik és Táncos Kristóf.
És röviden az út, ami idáig vezetett:
2018
Még mindig hallom, ahogy fütyürel
2019

Keresztútról jövék

  • Első műsorom a Zalai Táncegyüttesnél
2019

Por és hamu

  • Első évzáró gálaműsorom új bemutatója
2020

Hasonmások

  • Első koreografálásom a Kvártélyházban, ahol másodmagunkkal szerepeltünk is
2021

Tisztelet a hősöknek!

  • Formabontó videóklip nemzeti ünnepünk előtt tisztelegve
2021

A Pál utcai fiúk

  • Koreográfia és táncosok a Kvártélyház Szabadtéri Színháznak
2021

István, a király

  • Koreográfia és tánckar – a Keresztury VMK és Zalaegerszeg város produkciója
2021

Tündérfonat

  • Igaz mesék egy mezőségi fonóból – egyórás folklórműsor a Zalai Táncegyüttesnek
2022
Meseautó

  • Koreográfia a Kvártélyház Szabadtéri Színháznak
2022

Székelyek

  • Egyórás folklórműsor a Zalai Táncegyüttesnek
2023
Ájlávjú

  • Koreográfia a Kvártélyház Szabadtéri Színháznak

A többit pedig tudjátok.

Töltsük együtt 2024-et is! 🫶

hozzászólás

Amit minden magyarnak tudnia kellene

Amit minden magyarnak tudnia kellene

Amit minden magyarnak tudnia kellene

hozzászólás

Olyan kulturális örökség birtokában vagyunk, amiről szinte senki sem tud, pedig ha megfelelően alkalmaznánk, hatalmas előnyökhöz juttathatna bennünket másokkal szemben. Ez a hagyaték pedig nem más, mint amit Hunor és Magor története üzen nekünk több ezer év távlatából.

Az Eredet-sztori

Azt mindenki tudja, hogy a legenda szerint Hunor a hun, Magor pedig a magyar nép őse, akik a Csodaszarvast üldözve találtak új otthonukra Meotisz ingoványaiban. Ezt a sztorit dolgoztuk fel egyébként Eredet c. néptánc show-nkban is, ahol Hunor – aki egy mai figura – társa nem a mondabeli Magor lett, hanem egy Táltos, akinek révén Hunornak lehetősége adódik olyan hiedelemalakokkal találkozni, mint a Vadleány, a Lidérc vagy az Ördög. Ám ezek a lények az életére törnek, sőt, Hunort és a Táltost is egymás ellen fordítják, s végül Hunor majdnem megöli a Táltost. Ekkor azonban ráeszmél ennek abszurditására, megkegyelmez a Táltosnak, akivel összefogva legyőzik a gonosz erőket, és csak így érdemelhetik ki azt, hogy találkozhassanak a Csodaszarvassal.

De mi különböztet meg minket?

Noha sok ehhez hasonló legendát ismerünk (amikor is egy népcsoport egy testvérpártól eredezteti magát, pl. Romulus és Remus), az Eredet történetében és az eredettörténetünkben 😜 is van egy közös vonás, ami megkülönböztet bennünket a többi néptől. Ez a közös pont pedig éppen az, amitől manapság sajnos egyre távolabb kerülünk:

az összefogás – egymás segítése mindenféle rivalizáció nélkül.

Hiszen Hunor és Magor története erről szól: ők nem Káin és Ábel, nem Romulus és Remus, ahol az egyik fél a másik életére tör. Mi nem ezt kaptuk hagyatékul. Hunor és Magor kölcsönösen segítik egymást, és együtt érik el céljaikat. Magyarként nagyon fontos lenne hát, hogy elsajátítsuk ezt a minőséget. Ez a mi excaliburunk, és a Kósarttal éppen azért alkottuk meg Eredet c. produkciónkat, hogy minél többen élhessétek át az összefogás erejét. Következő alkalommal 2024. február 24-én lesz rá lehetőség Budapesten a Kőrösi Kulturális Központban. Jegyek még kaphatók 😉

hozzászólás