fbpx
Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

hozzászólás

Gondoltál már arra, hogy az X-Men egy kőkemény társadalomkritika? Középiskolában – talán épp egy angolóra előtti szünetben (mert hát abból volt a legtöbb ugye) – néhány osztálytársammal ezt vitattuk meg. Mutánsok-kiközösítés-elszigetel(őd)és stb.

Sosem voltam nagy X-Men- vagy képregényrajongó, de a belőlük készült (rajz)filmeket szerettem. Meglepődve fedeztem fel például az egyik Batman-film kapcsán, hogy mennyire átgondolt filozófiai alapokra építik őket, amikor az egyik jelenetben azt ecsetelte az antagonista, hogy ketten (mármint Batman és ő) nem létezhetnek egymás nélkül. Ő azért létezik, mert Batman, és fordítva: ha Batman nem lenne, ő sem létezne. Tökéletesen leírja a világunk dualitását.

No persze minden történet annyira tud mély lenni, amennyire a befogadója. Ám akadnak olyan tényezők is, amelyek megkönnyíthetik a gondolati kalandozást, amitől a művek jobban tudnak támaszkodni a befogadó fantáziájára. Ilyen például, amikor nincs szöveg, hanem a többi színházi eszköz elvonatkoztatott kódrendszere érvényesül, mint például a mozgásé a táncjátékokban. Az ilyen előadások viszont, ha jól kidolgozott a történetük és a szimbólumrendszerük, közelebb vihetnek a világ megértéséhez. Már persze azokat, akik hajlandók kalandozni.

Izgalmas, igaz?

Neked mint nézőnek mi, előadók vagyunk a darab főszereplői. Nekünk előadóként viszont Te! Számunkra nem az az elsődleges, hogy mit akarunk mondani, vagyis hogy „mire gondolt a költő”, hanem az, hogy Te mit élsz át, miközben megnézed az előadásunkat. Ez is csak kommunikáció: ha sikerül átvinnünk érzelmeket és gondolatokat – még ha nem épp ugyanazokat is, de valami megváltozik Benned – az előadás folyamán, akkor létrejön a kapcsolat. És csupán ennyi a célunk. Mindegy, hogy neked az EREDET-ben a Vadleánnyal és a Lidérccel egy párkapcsolati társadalomkritika, vagy a Csodaszarvassal éppen az álmok hajhászása kerül a középpontba. A lényeg, hogy adjunk.

Mi nem fogjuk megmondani, hogy mire gondolj közben, csak inspirálni arra, hogy több legyél, miközben varázslatos zenei kísérettel és vérpezsdítő ritmusokkal és táncokkal misztikus helyekre utazunk az Erdőben.

Gyere, és találd meg Te is a saját Csodaszarvasod!

EREDET – Benned van. Fedezd fel!

Vedd meg a jegyed most, nehogy lemaradj: https://bit.ly/kosart-jegyek

hozzászólás

A keresés művészete

A keresés művészete

A keresés művészete

hozzászólás

– Nem kellene ezt abbahagyni? – nézett rá a riporter a harmincas éveiben járó férfira. – Önnek van kétezer sikertelen kísérlete. Látszik, hogy ez nem fog menni.

– Uram, ön téved. – felelt a másik magabiztosan. – Nekem nincs egyetlen sikertelen kísérletem sem. Nekem van kétezer sikeres kizárásom.

Ez a párbeszéd egy interjú során zajlott le egy francia riporter és Thomas Alva Edison között, akinek körülbelül a tízezredik próbálkozás után sikerült megalkotnia az első működő szénszálas izzót.

Thomas Alva Edison egy villanykörtével

Amikor megjön az ihlet 🤩

Minden nézőpont kérdése, de az látszik, hogy a „kudarcaink” is – már ha kudarcként fogjuk fel egyáltalán, hiszen ugye lehetnek akár sikeres kizárások is – csak a célunkhoz visznek közelebb.

De miért pont a tízezredik kísérlet lett sikeres? Hiszen ráhibázhatott volna elsőre is, nem? – Általában elsőre nem látjuk meg ezeket a dolgokat, sőt, legtöbbször még sokadikra sem. Ilyenkor nem árt a hit, az elszántság, és ha szerencsénk van, egyszer csak megjön az ihlet: az isteni szikra, ami a legváratlanabb helyzetekben, a legváratlanabb helyekről érkezhet. (Sőt, ez akár egy valóságos szikra is lehet olyasvalaki közbenjárásával, aki képes látni azt, amit mi nem. 😉)

Táltos az Eredet c. előadásunkban

A nagyobb képet látni 👀

A táltosok például hidat képeznek az általunk ismert világ és a természetfeletti között – ők túllátnak az anyagon. Vajon egy ilyen ember segítene annak, aki nem találja, amit keres? Hiszen ő a nagyobb képet látja. De ezzel vajon tud segíteni?

Hunor rengeteg sikeres kizáráson 😜 jut túl a Csodaszarvas utáni kutatásban, mire találkozik a Táltossal, aki végül megszánja, és bevezeti őt egy másik dimenzióba az Eredet c. előadásunkban. Tőle jön az – isteni – szikra: tüzet gyújtanak, hogy megfeszülhessen fölötte a bőr a révüléshez használt dobon.

A tűzben aztán csodás látomásokat látnak. A lángok először virággá alakulnak, majd mintha madarak jelennének meg köztük. Ilyen illúziókon keresztül repülnek egy másik érzékelési síkra, ahol viszont nem csak a Csodaszarvassal találkozhatnak. Itt olyan lények is élnek, akik már-már feledésbe merültek: a Vadleány, a Lidérc és maga az Ördög.

Tűzjelenet az Eredet c. előadásunkban

A plusz ➕

Persze ahhoz, hogy Hunor kapcsolatba léphessen velük, az is kell, hogy fogékony legyen az érzékelésükre. Hiszen az is elképzelhető, hogy a Vadleány csak egy vadlúd, a Lidérc pedig csak egy kutya, aki véletlenül éppen akkor ugat, amikor harangoznak. (Hiszen a néphiedelem szerint ilyen alakokban is megjelenhetnek.)

Amikor valamit keresünk, sokszor ott az orrunk előtt, mégsem találjuk – fogékonynak is kell lennünk rá, és a legtöbbször ez a legnehezebb.

S Hunor ugyan megteszi ezt a lépést, a Csodaszarvassal mégsem találkozhat egykönnyen. Azt ki kell érdemelnie, ahhoz viszont a gonosz szellemeknek is lesz egy-két szava…

Tarts velünk a következő Eredeten,

és éljük át közösen az élményt:
https://bit.ly/kosart-jegyek

hozzászólás