fbpx
5+1 ok, hogy legközelebb egy táncelőadást nézz meg

5+1 ok, hogy legközelebb egy táncelőadást nézz meg

5+1 ok, hogy legközelebb egy táncelőadást nézz meg

hozzászólás

Színházba és moziba járni mindenki szeret, de gondoltál már arra, miben lehet más, ha legközelebb nem egy filmre ülsz be, hanem inkább egy táncszínházi előadásra?

Mi most összeszedtünk 5+1 okot, hogy miért lehet érdemes Neked is meglátogatnod egyet a jövőben, és hogy mit tartogathad számodra. Mutatjuk is:

1. A táncszínház művészeti élményt nyújt 🎨

A jól és igényesen összeállított táncelőadások izgalmas, kifejező koreográfiájukkal, zenei, díszlet- és  jelmezvilágukkal, átgondolt dramaturgiájukkal egyedi hangulatot teremtenek, ami tökéletes egységgé összeállva kimagasló művészeti élményt képes nyújtani. Viszont vallom, hogy egy előadás minden esetben elsősorban kommunikáció. Akkor tud igazán jó lenni, ha a darab egésze, a „nyelvezete” – amelybe beletartozik minden fent említett: a koreográfia, a zene, a díszlet, a jelmez, a dramaturgia és így tovább – könnyen érthető mindenki számára. Sőt, a legideálisabb esetben több szinten teszi értelmezhetővé a művet, hogy bárki megtalálhassa benne a saját mondanivalóját.

Hogy mire gondolok?

Vannak, akik átlátják a mélyebb összefüggéseket, és észreveszik a legapróbb részleteket is. Előfordul, hogy nem azonnal, de a mű az előadása után is tovább dolgozik bennük, és lehet, hogy egyes részek csak napokkal később világosodnak meg számukra. Nekik teljesen más olvasatot tartogathat egy táncelőadás, mint például azoknak, akik éppen csak kikapcsolódásra vágynak, munka után fáradtan ülnek be a nézőtérre, és csak a szórakozást keresik – csak a sztoriért jöttek. (Vagy más okból csak a történet érdekli őket, nem kívánnak mélyebb következtetéseket levonni.) Egy előadás akkor igazán jó, ha az előbbinek és az utóbbinak is élményt tud nyújtani. (Mi erre törekszünk minden darabunk összeállítása és előadása során.)

Részlet az Eredetből: a Csodaszarvas

2. Érzelmi hatás 🤩😵😭

Nem véletlen, hogy a legmélyebb érzelmeink hatására a zene az első eszköz, amihez ösztönösen nyúlunk (és ez fordítva is igaz lehet). Nem csak örömünkben. Gondoljunk csak sirató, keserves énekeinkre, rengeteg létezik belőlük. Itt van például ez a gyönyörű hajnali Kalotaszegről:

Mindehhez társul viszont, hogy legnagyobb örömünkben pedig például ösztönösen táncra kelünk. A zene és a mozgás kifejező ereje nem kérdés tehát.

Persze mindenki más szinten érzékeny erre, de egy biztos: igen változatos érzelmi utazásban lehet részünk egy táncszínházi előadást végignézve.

3. A katarzis élménye 🤩

Részben már taglaltam feljebb. A néző katarzishoz juttatása a rendező feladata (aki legtöbbször a koreográfus is egyben táncelőadások esetén). Mégpedig dolga egyrészt, hogy a mű egy egészet alkosson, amelybe minden apró részlet úgy illik bele, olyan átgondoltan, mint ahogy a kirakós darabkái a nagyobb képbe. Másrészt pedig, hogy a néző figyelmét úgy tudja irányítani ezekre a legkülönbözőbb, legapróbb részletekre, hogy azok végül kiadják az összképet, katartikus élményt nyújtva közben. Valahol olyan ez mint egy jó krimi.

Részlet az Eredetből: a Boldogok Földje

4. Gondolatiság és aktualitás 🤔

Az érzelmekről – a lélekről – már volt szó feljebb, de mi a helyzet a szellemmel? Egy jó színházi darab (így táncszínházi is) annak is táplálékkal szolgál. A jó mű a fentiek mellett arról ismerszik meg, hogy elgondolkodtatja az arra fogékony nézőt: olyan kérdéseket feszeget, amelyek számára a saját életében is relevánsak, továbbá pedig – mindig azt mondom, hogy – a legideálisabb, ha ezekre az alkotó választ is nyújt, és nem csak a kérdést, a problémát veti fel.

De egy példán keresztül talán könnyebben megfogható a dolog. Az Eredetben „szó” esik a folytonos csatározásokról, ami jellemzi az embereket általában (gondolok itt a rengeteg gáncsoskodásra: mindannyiunknak vannak rosszakarói sajnos). A megoldást pedig az összefogás adja: ahogy Hunor végül megbocsát a Táltosnak, és együtt győzik le a gonosz erőket. Az út tehát az összefogáson, nem pedig a hadakozáson keresztül vezet.

Részlet az Eredetből: Hunor és a Táltos csatája

5. Kultúrsokk 🥸

A néptáncon alapuló táncszínházi előadások (amilyenek a mieink is) rengeteget merítkeznek ősi hagyományainkból, népművészeti hagyatékunkból, legyen az képzőművészeti (pl. egy-egy jelmez- vagy díszletelemen) vagy éppen zenei, népzenei, népi hiedelem- vagy szokáskörbéli. Így, ha noha sokszor nem is tudatosul bennünk közben, de – tudat alatt is – rengeteg információhoz juthatunk egy-egy népcsoporttal kapcsolatban. Sőt, ha több nép népművészeti kincseiből építkezik egy előadás, ennek még akár többletjelentése is lehet. (Ez a mi esetünkben, itt a Kárpát-medencében számtalanszor fordul elő.) Aki valamelyest jártas ezekben a dolgokban, azoknak így még több információval szolgálhat egy ilyen darab. No persze, mivel némi előképzettséget igényel, a legfőbb mondanivalót nem erre szoktuk építeni. 😜

Részlet a Tündérfonatból: román alakoskodók

5+1. Szórakozás, kikapcsolódás, feltöltődés 🥰

Végül, de nem utolsó sorban egy előadás egyik legfontosabb célja a szórakoztatás, és hogy kikapcsolódást nyújtson, hogy együtt élhessék át az előadás varázslatos pillanatait a nézők. Legyen meg a „wow-élmény”. Legyen egyedi, könnyed, szemkápráztató, élvezhető, helyenként szomorú, olykor vicces, legyen benne kimagasló táncos teljesítmény – magyarul: érezze jól magát közben, aki nézi.

Részlet az Eredetből: az Ördög hívja Hunort a seregébe

Mi a Kósart.-nál arra törekszünk, hogy a fentiek ránk mind igazak legyenek, és teljesüljenek előadásaink során. Ezért, ha megjött a kedved, tudod, mit kell tenned. 😉

Kattints a jegyekért: https://bit.ly/kosart-jegyek

hozzászólás

Kulisszából kulisszába

Kulisszából kulisszába

Kulisszából kulisszába

hozzászólás

– Ha beszélnem kell, még mindig képes vagyok izgulni – mondtam Gyulának a takarásban a Zalai Táncegyüttes évzáró gálaműsorán, amikor már az utolsó produkció ment a színpadon, mielőtt én következtem, hogy röviden összefoglaljam eddigi 5 évemet az együttes élén.

– Komolyan? – nézett rám mosolyogva.

– Ha táncolnom vagy zenélnem kell, az nem probléma, de ha beszélnem, azon tudok izgulni – és tényleg így van, pedig 2023 bővelkedett ilyen kihívásokban is. A nyár végén például Áts Feriként ugrottam be A Pál utcai fiúkba a kápolnásnyéki Csajághy Laura Szabadtéri Színpadon, ami egy énekes-szöveges szerep (megint: a tánccal nem volt gond 😉 főleg, hogy én koreografáltam 😜), ám életemben először csináltam ilyet. De: bejött. 😊

Ez pedig most egy kicsit személyesebb – nem csak a Kósart.-hoz kötődő – poszt a Kósart. Blogon,

2023-ra vissza-, 24-re pedig előretekintendő. Viszont akár lehetne egy ötéves visszaemlékezés is a társulat eddigi működésére, hiszen a kezdeteket az első Laurával közös produkciónktól, a „Még mindig hallom, ahogy fütyürel” c. koreográfiától számoljuk, amit visszanézve még mindig meghat a vége. 😢
Érdekes is, hogy kicsit több mint 5 év után sikerült felállítanunk az első önálló, 70 perces táncszínházi előadásunkat, az EREDET-et, amelyet most már Budapestre viszünk, a Kőrösi Kulturális Központba. Amelyre jegyek most még, a bejegyzés írása közben, kaphatók.
Úgy tűnik, öt év kellett ahhoz, hogy elérjek oda, amiről már régóta beszélek: hogy színpadon a mai embert érintő kérdésekre adjuk meg a hagyomány válaszát. Erről szól az EREDET, amely útkeresés a rengeteg inger között, amely folyamatosan ér minket, illetve az idén bemutatott Kósart.–Zalai Táncegyüttes koprodukció, a Kalotaszeg Zrt. is, amely vegyíti a modernt a hagyományos – folklór – előadásmóddal.
Az EREDET nagy utat járt be idáig, és töretlenül menetel előre. 2023-ban több céges rendezvényen (többek közt a Naste Baunál vagy a Rheinmetallnál) adtuk elő részletét osztatlan sikerrel 🥳, és hatalmas öröm, hogy 2024-ben pedig már az egészet játsszuk. A Kalotaszeg Zrt. még csak most indul ezen az úton. 😉
Apropó: úton való elindulás? Év végén megnyitottuk a Kósart. Shopot 🤩, amellyel szintén hatalmas terveink vannak. Már most érkeznek a megrendelések, így az is kiderült, hogy eddigi kedvenc pulóveretek a #folkdancer. Kíváncsiak vagyunk, ahogy bővül a kínálat, hogyan alakul ez. 🤗 Elindult még 2023-ban ezen kívül a Fonó Klub Zalaegerszeg is felnőtt kezdő néptáncoktatással, ahova bármikor lehet csatlakozni. 😉 A próbákat szombatonként 18-20 óra között tartjuk a Keresztury VMK-ban, a Zalai Táncegyüttes próbatermében, és a környéken egyedüliként nem színpadra dolgozunk: célunk, hogy a résztvevők megtanuljanak táncolni – saját örömükre, kikapcsolódásukra.
És amelyik útnak eleje van, annak vége is: 2023-ban 18 éves történetében először a néptánc kategória indulója nyert a Zegasztár TV-s tehetségkutatóban: a Zalai Táncegyüttes Egyesített Utánpótlás Csoportja. Nem kevés munka vezetett idáig, és a győzelem ugyan a verseny vége, a csoport útján azonban csak egy állomás – folytatjuk tehetséggondozó és -kutató munkánkat, a megye első számú néptáncegyüttesének élén.
2023 elején Ádámmal neveztünk a „Mesterek és tanítványok” pályázatra Legényes a gáton c. videónkkal, ám az eredményről ez idáig nem kaptunk értesítést, viszont tervezünk még hasonló megmozdulásokat. 😉 Szintén az év elejéhez tartozik a Hevesi Sándor Színház Kőműves Kelemen c. produkciója, amely nemcsak azért érdekes, mert a koreográfiájáért feleltem, hanem a társulat 3 táncosa is szerepelt benne: Bolla Dávid, Nárai Dominik és Táncos Kristóf.
És röviden az út, ami idáig vezetett:
2018
Még mindig hallom, ahogy fütyürel
2019

Keresztútról jövék

  • Első műsorom a Zalai Táncegyüttesnél
2019

Por és hamu

  • Első évzáró gálaműsorom új bemutatója
2020

Hasonmások

  • Első koreografálásom a Kvártélyházban, ahol másodmagunkkal szerepeltünk is
2021

Tisztelet a hősöknek!

  • Formabontó videóklip nemzeti ünnepünk előtt tisztelegve
2021

A Pál utcai fiúk

  • Koreográfia és táncosok a Kvártélyház Szabadtéri Színháznak
2021

István, a király

  • Koreográfia és tánckar – a Keresztury VMK és Zalaegerszeg város produkciója
2021

Tündérfonat

  • Igaz mesék egy mezőségi fonóból – egyórás folklórműsor a Zalai Táncegyüttesnek
2022
Meseautó

  • Koreográfia a Kvártélyház Szabadtéri Színháznak
2022

Székelyek

  • Egyórás folklórműsor a Zalai Táncegyüttesnek
2023
Ájlávjú

  • Koreográfia a Kvártélyház Szabadtéri Színháznak

A többit pedig tudjátok.

Töltsük együtt 2024-et is! 🫶

hozzászólás

A néptánc sikerreceptje

A néptánc sikerreceptje

A néptánc sikerreceptje

hozzászólás

Hogy mire tanít a néptánc? Hálára, alázatra és elődeink tiszteletére, amiről a TEDxNagykanizsán beszéltem, de mindezen kívül például arra is, hogy hogyan kell célokat elérni az életben.

Az egész ott kezdődik, hogy először tisztán kell látnunk azt, amit el szeretnénk érni. Enélkül nem megy. „Képesnek” kell lennünk rá – ahogy a magyar nyelv nagyon találóan kifejezi – vagyis kell, hogy legyen róla „képünk”. Mindegy, hogy a célunk éppen egy figura megtanulása egy archiv felvételről vagy pedig egy előadásmódbéli minőség elsajátítása, amit valaki mástól lestünk el. A lényeg, hogy lássuk magunk előtt.

Ha ez megvan, akkor jön el a megvalósítás ideje. A célra összpontosítva kell gyűrnünk és gyakorolnunk. Itt pedig a lényeg a célra való összpontosítás: semmi sem terelheti el a figyelmünket. Semminek sem engedhetjük meg ezt. Se annak, hogy éppen a gyakorlás pillanatában hol tartunk – hiszen az elején nyilván nem fogunk ott tartani, ahol szeretnénk, ezért is tűztük ki a célt. 😉 Se annak, hogy hányszor nem sikerült előtte, se annak, hogy más hol tart abban a kérdésben (hozzánk képest). Szóval tényleg semminek: csak a célra szabad figyelnünk. A tapasztalat pedig az, hogy a legtöbb ember itt botlik el… olykor közbeszól az ego: „nekem ez nem megy?” – Dehogynem, csak ezzel foglalkozol, ahelyett, hogy megpróbálnád még egyszer, még jobban odafigyelve (a célra)… olykor elvesznek a múltban: „már tizedszerre csinálom, és még mindig nem megy” – Hát persze, mert ilyen hülye nyilvántartást vezetsz a kudarcaidról, amikor számolhatnád azt is, hányszor jött össze…

„Jó pap is holtig tanul” – tartja a közmondás, és a néptánc éppen erről szól. Olyan néptánckincs maradt ránk hagyatékul, amelynek teljes elsajátításához egy élet is kevés. Folyamatos feladatunk a figurák tökéletesítése: minden mozdulattal meg kell haladnunk saját magunkat és önmagunk egy jobb változatává kell válnunk. – Már ha kellő alázattal és odaadással csináljuk. Ehhez persze az elején nem árt egy jó mester, aki olykor kimozdít bennünket a komfortzónánkból és kitágítja a látómezőnket, no és egy kevés belső motiváció – enélkül szintén nem megy.

Meg kell találnunk a saját „miért”-ünket, ahogy Simon Sinek fogalmaz. Mi az, ami rávesz bennünket, hogy újra és újra, akármikor – akár vasárnap is, akár reggelente 6-kor – ott legyünk a próbateremben, és gyakoroljunk és elfáradjunk? Még akkor is, ha amúgy már fáradtak vagyunk… még akkor is, ha rossz a napunk… még akkor is, ha éppen nem lenne kedvünk… még akkor is, ha már egy nagyon húzós hét áll mögöttünk… mi az, ami bevisz bennünket a próbaterembe ilyenkor is?

A Kósarttal ezen a héten úgy jött ki a lépés, hogy vasárnap is kellett próbálnunk, mert fontos előadásokra készülünk: a jövő héten céges rendezvényen adunk műsort, nemsokára pedig új városban debütál az EREDET! De szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert olyan emberekkel vagyunk körülvéve, akik akár vasárnap is teljes erőbedobással és maximális odaadással dolgoznak, és együtt haladhatunk egy közös cél felé. ❤️ No persze ez nem is lehet másképp, hiszen ők is néptáncosok. 😜

Ha Te sem szeretnél kimaradni, akkor vagy kezdj el néptáncolni mielőbb 😜 (vagy ha inkább gyermeked számára lenne hasznos, írasd be őt) vagy úgy is körünkben tudhatod magad, ha feliratkozol a hírlevelünkre, és így elsők között értesülhetsz újdonságainkról!

hozzászólás