fbpx
Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

Te sem szereted, ha megmondják, hogy mire gondolj?

Ruben
hozzászólás

Gondoltál már arra, hogy az X-Men egy kőkemény társadalomkritika? Középiskolában – talán épp egy angolóra előtti szünetben (mert hát abból volt a legtöbb ugye) – néhány osztálytársammal ezt vitattuk meg. Mutánsok-kiközösítés-elszigetel(őd)és stb.

Sosem voltam nagy X-Men- vagy képregényrajongó, de a belőlük készült (rajz)filmeket szerettem. Meglepődve fedeztem fel például az egyik Batman-film kapcsán, hogy mennyire átgondolt filozófiai alapokra építik őket, amikor az egyik jelenetben azt ecsetelte az antagonista, hogy ketten (mármint Batman és ő) nem létezhetnek egymás nélkül. Ő azért létezik, mert Batman, és fordítva: ha Batman nem lenne, ő sem létezne. Tökéletesen leírja a világunk dualitását.

No persze minden történet annyira tud mély lenni, amennyire a befogadója. Ám akadnak olyan tényezők is, amelyek megkönnyíthetik a gondolati kalandozást, amitől a művek jobban tudnak támaszkodni a befogadó fantáziájára. Ilyen például, amikor nincs szöveg, hanem a többi színházi eszköz elvonatkoztatott kódrendszere érvényesül, mint például a mozgásé a táncjátékokban. Az ilyen előadások viszont, ha jól kidolgozott a történetük és a szimbólumrendszerük, közelebb vihetnek a világ megértéséhez. Már persze azokat, akik hajlandók kalandozni.

Izgalmas, igaz?

Neked mint nézőnek mi, előadók vagyunk a darab főszereplői. Nekünk előadóként viszont Te! Számunkra nem az az elsődleges, hogy mit akarunk mondani, vagyis hogy „mire gondolt a költő”, hanem az, hogy Te mit élsz át, miközben megnézed az előadásunkat. Ez is csak kommunikáció: ha sikerül átvinnünk érzelmeket és gondolatokat – még ha nem épp ugyanazokat is, de valami megváltozik Benned – az előadás folyamán, akkor létrejön a kapcsolat. És csupán ennyi a célunk. Mindegy, hogy neked az EREDET-ben a Vadleánnyal és a Lidérccel egy párkapcsolati társadalomkritika, vagy a Csodaszarvassal éppen az álmok hajhászása kerül a középpontba. A lényeg, hogy adjunk.

Mi nem fogjuk megmondani, hogy mire gondolj közben, csak inspirálni arra, hogy több legyél, miközben varázslatos zenei kísérettel és vérpezsdítő ritmusokkal és táncokkal misztikus helyekre utazunk az Erdőben.

Gyere, és találd meg Te is a saját Csodaszarvasod!

EREDET – Benned van. Fedezd fel!

Vedd meg a jegyed most, nehogy lemaradj: https://bit.ly/kosart-jegyek

hozzászólás

5+1 ok, hogy legközelebb egy táncelőadást nézz meg

5+1 ok, hogy legközelebb egy táncelőadást nézz meg

5+1 ok, hogy legközelebb egy táncelőadást nézz meg

Ruben
hozzászólás

Színházba és moziba járni mindenki szeret, de gondoltál már arra, miben lehet más, ha legközelebb nem egy filmre ülsz be, hanem inkább egy táncszínházi előadásra?

Mi most összeszedtünk 5+1 okot, hogy miért lehet érdemes Neked is meglátogatnod egyet a jövőben, és hogy mit tartogathad számodra. Mutatjuk is:

1. A táncszínház művészeti élményt nyújt 🎨

A jól és igényesen összeállított táncelőadások izgalmas, kifejező koreográfiájukkal, zenei, díszlet- és  jelmezvilágukkal, átgondolt dramaturgiájukkal egyedi hangulatot teremtenek, ami tökéletes egységgé összeállva kimagasló művészeti élményt képes nyújtani. Viszont vallom, hogy egy előadás minden esetben elsősorban kommunikáció. Akkor tud igazán jó lenni, ha a darab egésze, a „nyelvezete” – amelybe beletartozik minden fent említett: a koreográfia, a zene, a díszlet, a jelmez, a dramaturgia és így tovább – könnyen érthető mindenki számára. Sőt, a legideálisabb esetben több szinten teszi értelmezhetővé a művet, hogy bárki megtalálhassa benne a saját mondanivalóját.

Hogy mire gondolok?

Vannak, akik átlátják a mélyebb összefüggéseket, és észreveszik a legapróbb részleteket is. Előfordul, hogy nem azonnal, de a mű az előadása után is tovább dolgozik bennük, és lehet, hogy egyes részek csak napokkal később világosodnak meg számukra. Nekik teljesen más olvasatot tartogathat egy táncelőadás, mint például azoknak, akik éppen csak kikapcsolódásra vágynak, munka után fáradtan ülnek be a nézőtérre, és csak a szórakozást keresik – csak a sztoriért jöttek. (Vagy más okból csak a történet érdekli őket, nem kívánnak mélyebb következtetéseket levonni.) Egy előadás akkor igazán jó, ha az előbbinek és az utóbbinak is élményt tud nyújtani. (Mi erre törekszünk minden darabunk összeállítása és előadása során.)

Részlet az Eredetből: a Csodaszarvas

2. Érzelmi hatás 🤩😵😭

Nem véletlen, hogy a legmélyebb érzelmeink hatására a zene az első eszköz, amihez ösztönösen nyúlunk (és ez fordítva is igaz lehet). Nem csak örömünkben. Gondoljunk csak sirató, keserves énekeinkre, rengeteg létezik belőlük. Itt van például ez a gyönyörű hajnali Kalotaszegről:

Mindehhez társul viszont, hogy legnagyobb örömünkben pedig például ösztönösen táncra kelünk. A zene és a mozgás kifejező ereje nem kérdés tehát.

Persze mindenki más szinten érzékeny erre, de egy biztos: igen változatos érzelmi utazásban lehet részünk egy táncszínházi előadást végignézve.

3. A katarzis élménye 🤩

Részben már taglaltam feljebb. A néző katarzishoz juttatása a rendező feladata (aki legtöbbször a koreográfus is egyben táncelőadások esetén). Mégpedig dolga egyrészt, hogy a mű egy egészet alkosson, amelybe minden apró részlet úgy illik bele, olyan átgondoltan, mint ahogy a kirakós darabkái a nagyobb képbe. Másrészt pedig, hogy a néző figyelmét úgy tudja irányítani ezekre a legkülönbözőbb, legapróbb részletekre, hogy azok végül kiadják az összképet, katartikus élményt nyújtva közben. Valahol olyan ez mint egy jó krimi.

Részlet az Eredetből: a Boldogok Földje

4. Gondolatiság és aktualitás 🤔

Az érzelmekről – a lélekről – már volt szó feljebb, de mi a helyzet a szellemmel? Egy jó színházi darab (így táncszínházi is) annak is táplálékkal szolgál. A jó mű a fentiek mellett arról ismerszik meg, hogy elgondolkodtatja az arra fogékony nézőt: olyan kérdéseket feszeget, amelyek számára a saját életében is relevánsak, továbbá pedig – mindig azt mondom, hogy – a legideálisabb, ha ezekre az alkotó választ is nyújt, és nem csak a kérdést, a problémát veti fel.

De egy példán keresztül talán könnyebben megfogható a dolog. Az Eredetben „szó” esik a folytonos csatározásokról, ami jellemzi az embereket általában (gondolok itt a rengeteg gáncsoskodásra: mindannyiunknak vannak rosszakarói sajnos). A megoldást pedig az összefogás adja: ahogy Hunor végül megbocsát a Táltosnak, és együtt győzik le a gonosz erőket. Az út tehát az összefogáson, nem pedig a hadakozáson keresztül vezet.

Részlet az Eredetből: Hunor és a Táltos csatája

5. Kultúrsokk 🥸

A néptáncon alapuló táncszínházi előadások (amilyenek a mieink is) rengeteget merítkeznek ősi hagyományainkból, népművészeti hagyatékunkból, legyen az képzőművészeti (pl. egy-egy jelmez- vagy díszletelemen) vagy éppen zenei, népzenei, népi hiedelem- vagy szokáskörbéli. Így, ha noha sokszor nem is tudatosul bennünk közben, de – tudat alatt is – rengeteg információhoz juthatunk egy-egy népcsoporttal kapcsolatban. Sőt, ha több nép népművészeti kincseiből építkezik egy előadás, ennek még akár többletjelentése is lehet. (Ez a mi esetünkben, itt a Kárpát-medencében számtalanszor fordul elő.) Aki valamelyest jártas ezekben a dolgokban, azoknak így még több információval szolgálhat egy ilyen darab. No persze, mivel némi előképzettséget igényel, a legfőbb mondanivalót nem erre szoktuk építeni. 😜

Részlet a Tündérfonatból: román alakoskodók

5+1. Szórakozás, kikapcsolódás, feltöltődés 🥰

Végül, de nem utolsó sorban egy előadás egyik legfontosabb célja a szórakoztatás, és hogy kikapcsolódást nyújtson, hogy együtt élhessék át az előadás varázslatos pillanatait a nézők. Legyen meg a „wow-élmény”. Legyen egyedi, könnyed, szemkápráztató, élvezhető, helyenként szomorú, olykor vicces, legyen benne kimagasló táncos teljesítmény – magyarul: érezze jól magát közben, aki nézi.

Részlet az Eredetből: az Ördög hívja Hunort a seregébe

Mi a Kósart.-nál arra törekszünk, hogy a fentiek ránk mind igazak legyenek, és teljesüljenek előadásaink során. Ezért, ha megjött a kedved, tudod, mit kell tenned. 😉

Kattints a jegyekért: https://bit.ly/kosart-jegyek

hozzászólás

Az EREDET karakterei I.

Az EREDET karakterei I.

Az EREDET karakterei I.

Ruben
hozzászólás

A Csodaszarvas legendáját minden magyar ismeri, ez a mi eredetmondánk, ám valahányszor művész nyúl hozzá, mindig gazdagodik. Az EREDET című Kósart.-előadással mi is elhelyezünk egy csillagot az agancs ágbogán. Legújabb sorozatunkban pedig a darab karaktereit mutatjuk be Nektek. Legelsőként nem mást közülük, mint a Táltost.

Táltos az Eredet c. előadásunkban

A hagyomány védőbástyája 🏰

Hunor a Csodaszarvas után iramodik az erdőbe, ahol a lényt magát nem találja meg, ám a hagyomány elveszett szilánkjaira bukkan, amelyekben felfedezni véli a nyomait. Lehet, hogy nem véletlen? Talán a Csodaszarvas végig vezeti őt? Még az is előfordulhat, hogy a Táltost is ő küldi az útjába, hogy segítsen neki.

Mert hiszen alapvetően Hunor fogékony olyan dolgok érzékelésére, amelyek túlmutatnak földi világunkon és az 5 érzéken (így például a Csodaszarvaséra is), ám nem tudatos erre. Szüksége van némi segítségre, a Táltos pedig éppen kapóra jön, hiszen ő testesíti meg a kapcsolatot a világunk és a természetfeletti között. Könnyen segíthet Hunornak rátalálni a Csodaszarvasra, ám a szellemvilág gonosz lényeket is rejt, akik Hunor és a Táltos vesztét is akarhatják.

No persze közös utuk sem válhatna valóra, ha Hunor nem látná meg azt a Táltosban, amit éppen ő keres. És nem, nem az agancsos fejdíszre gondolok. 🤪

A Táltos valahogy megtestesíti mindazt, ami után Hunor elindult. Tekinthetjük őt a hagyomány védőbástyájának, és a nyomok, amikre lelt, is valahogy egybevágnak. Lehet, hogy valójában őt látta, nem is a Csodaszarvast?

A Táltos megkísértése – Táltos, Lidérc és a háttérben Hunor

Nem a ruha teszi az embert. Na de a Táltost? 👀

Vegyük is szemügyre pontosabban a Táltos kinézetét:

A ruhájáról lecsüngő szalagok, rojtok madárhoz hasonlítják őt – képes tehát repülni, és hát Hunor is találkozott madárral az erdőben… A csengettyűk a démonok elűzésére szolgálnak – no, azokkal még nem találkozott (talán jól működik ez a csengettyű-pajzs), de ami késik, nem múlik. Dobja pedig: a Táltos paripája, amely parazsat eszik, és amelynek hátán messzi földre juthat lovasa. – A táltosdobot ugyanis izzó parázs fölött kell hevíteni. Így kerül olyan állapotba, hogy révülni lehessen általa; hogy megjárhassuk a Szellemvilágot; hogy megláthassuk a láthatatlant; hogy érzékelhessük az érzékelhetetlent.

Tűzjelenet az Eredet c. előadásunkban

Közös utuk Hunorral 🛣️

A Táltos először nem akar Hunornak segíteni. Ki is neveti, hiszen valószínűtlen amit állít: hogy látta a Csodaszarvast. Ám végül megszánja, és a tűz mellől egy másik érzékelési síkra kerülnek, ahol viszont gonosz szellemek is leselkednek rájuk, és a vesztüket akarják. A Táltos tudja ezt jól, ő ismeri ezeket a lényeket, Hunor viszont könnyen eltéved. Hogy hogyan sikerül elérniük, amit immár együtt keresnek, az kiderül az előadáson. Te ott leszel a következőn?

Jegyek kaphatók: https://bit.ly/kosart-jegyek

EREDET-plakát

hozzászólás

Lehetetlen nem létezik

Lehetetlen nem létezik

Lehetetlen nem létezik

Ruben
hozzászólás

(A borítókép forrása: music.hu)

Volt egy nagy álmom. És az – nehogy elfeledkezzem róla – be-bekacsingatott az életembe.

Az első kacsintás 😉

Egyszer például a telefonom képernyőjén villant fel az egyik álomkép. Éppen Scriptnyelvek előadáson ültem az ELTE Informatikai Karán. Képben voltam a tárggyal (sőt, igen sokat foglalkoztam vele korábban, úgyhogy csak a kreditekért ütem ott, nem a tudásért), és – nem szép dolog, viszont – nem csak az előadásra figyeltem. De hát csak így jöhetett szembe a bejegyzés, amiben az Experidance hirdetett próbatáncot. Nagyon megörültem. Egyből tudtam, hogy el fogok menni! Mintha csak nekem célozták volna! Utolsó órám volt aznap: ahogy hazaértem, le is adtam a jelentkezésem. Ki kellett próbálnom! Azt nem tudtam, hogy az egyetem hogyan fog működni mellette, de úgy gondoltam, addig is sok mindent csináltam együtt (tizenéves koromban is jártam a tánc mellett zongorázni, karatézni és még gimnáziumba is 🤪 – és mindegyiket (verseny)eredményesen), szóval biztos össze lehet egyeztetni valahogy. Hát ezt akkor életemben először nem sikerült. Másodévesen ott hagytam a táncért az ELTÉ-t és az Eötvös Collegiumot is (igen, collegista voltam). De hát ez volt az egyik álmom (viszont nem a nagy, amiről fent beszéltem 😉), csak talán sosem mertem igazán bevallani. Befolyásolt mindenféle társadalmi meg családi nyomás. Pedig legbelül mindig is úgy gondoltam, sőt tisztában voltam vele, hogy a művészet az emberi teljesítmény csúcsa. Ennek ellenére is nehéz volt, viszont nem bírtam ki, hogy ne próbáljam ki, milyen hivatásos táncosnak lenni!

És nem bántam meg: egy évet töltöttem el ott, és életre szóló élményekkel gazdagodtam. Felléptünk például Havasi Balázs oldalán a Papp László Budapest Sportarénában több mint 12 000 néző előtt – ebből a show-ból való a bejegyzés borítóképe illetve az alábbi videó. Fantasztikus volt, de egy év után visszamentem az egyetemre elvarrni a szálakat, amiket anno csak úgy – se szó se beszéd – hagytam ott, és lediplomáztam.

Üzenet a lángokból 🕯️

Tizenéves korom óta arról álmodoztam, hogy egy nap majd táncegyüttest fogok vezetni, és nem is akármilyet! Olyant, akikkel minden igényt kielégítő előadásokat fogunk csinálni, amelyek több síkon értelmezhetők, de mindenképpen: szórakoztatnak és élményt nyújtanak. Mint például az Eredet. 😜

2018 végén aztán valahogy sorsszerűen megkaptam a Zalai Táncegyüttes vezetését, ám – hiába teljes embert kívánó feladat – az ottani fizetés nem volt elég ahhoz, hogy megéljek belőle, ezért „civil” állást is vállaltam mellette egy pár évig. Az első néhány műsor koreográfiája és dramaturgiája sokszor így, egy irodában, íróasztal mellett született.

Nem volt egyszerű időszak. Napi 8 óra munka teljesen más területen, utána egy táncegyüttes vezetése, ahol pedig a fenti volt a cél. De aztán 2020. november 1-jén az álmomban élő énem megint megkopogtatta a vállam. Átkopogott ide, ebbe a valóságba: „Hahó, te amúgy egészen véletlenül nem táncolni akarsz?”

Történt ugyanis, hogy éppen hazafelé tartottunk Laurával Budapestről – gyertyát gyújtottunk a Fiumei Úti Sírkertben néhai nagyapámért. Ahogy néztem a lángokba, tényleg azt éreztem, hogy talán egy kicsit sikerült kapcsolatba lépnem vele. Talán innen érkezett az üzenet – a lángok közül mint az Eredetben –, mert út közben, ahogy egyedül maradtam az autóban a gondolataimmal, jött a megvilágosodás valahonnan – talán Ő maga súgta és derített fényt rá:

– Te táncolni akarsz, akkor tedd azt!

– De hát mikor? – merült fel bennem a kérdés egyből.

– 8-tól 4-ig dolgozom, utána minden nap próbát tartok valamelyik csoportnak. Este már hulla vagyok. Valamikor a műsorokat is ki kell találni. Hova férne bele?

– Hát végül is éjfél után 8 óra eltelik a napból úgy, hogy semmit sem csinálok, csak alszom – minek az oda, nem igaz?

Már másnap mentem is reggel 6-ra a próbaterembe gyakorolni, amit azóta minden nap teszek, amikor nincs nagy hajtás. Ezekből az alkalmakból aztán elkezdtem feltölteni részleteket a közösségi médiára is, hogy a covid alatt ne maradjon hagyomány és néptánc nélkül az internet népe. Így lett mára TikTokon például már több mint 27 000 követőm.

Az álmaink a legfontosabbak! 🤩

Szépen lassan pedig a Kósart.-tal is ott tartunk, hogy havonta egy előadást tartunk – a következőt február 24-én a Kőrösi Kulturális Központban Budapesten –, és nemsokára azzá a társulattá válunk, amiről feljebb beszéltem. Nagyon izgalmas lesz! 🤗 Velünk tartasz? 😉

Az életben az a legfontosabb, hogy ha van egy álmod, tarts ki mellette, ne hallgass arra, aki szerint nem fog menni vagy mást kellene csinálnod, és ne ismerj lehetetlent! Különben is: a legjobb dolog megcáfolni azt, aki szerint valami lehetetlen. 😉

Innen jött a mától elérhető pulcsi ötlete:

Csapassuk!

hozzászólás

A keresés művészete

A keresés művészete

A keresés művészete

Ruben
hozzászólás

– Nem kellene ezt abbahagyni? – nézett rá a riporter a harmincas éveiben járó férfira. – Önnek van kétezer sikertelen kísérlete. Látszik, hogy ez nem fog menni.

– Uram, ön téved. – felelt a másik magabiztosan. – Nekem nincs egyetlen sikertelen kísérletem sem. Nekem van kétezer sikeres kizárásom.

Ez a párbeszéd egy interjú során zajlott le egy francia riporter és Thomas Alva Edison között, akinek körülbelül a tízezredik próbálkozás után sikerült megalkotnia az első működő szénszálas izzót.

Thomas Alva Edison egy villanykörtével

Amikor megjön az ihlet 🤩

Minden nézőpont kérdése, de az látszik, hogy a „kudarcaink” is – már ha kudarcként fogjuk fel egyáltalán, hiszen ugye lehetnek akár sikeres kizárások is – csak a célunkhoz visznek közelebb.

De miért pont a tízezredik kísérlet lett sikeres? Hiszen ráhibázhatott volna elsőre is, nem? – Általában elsőre nem látjuk meg ezeket a dolgokat, sőt, legtöbbször még sokadikra sem. Ilyenkor nem árt a hit, az elszántság, és ha szerencsénk van, egyszer csak megjön az ihlet: az isteni szikra, ami a legváratlanabb helyzetekben, a legváratlanabb helyekről érkezhet. (Sőt, ez akár egy valóságos szikra is lehet olyasvalaki közbenjárásával, aki képes látni azt, amit mi nem. 😉)

Táltos az Eredet c. előadásunkban

A nagyobb képet látni 👀

A táltosok például hidat képeznek az általunk ismert világ és a természetfeletti között – ők túllátnak az anyagon. Vajon egy ilyen ember segítene annak, aki nem találja, amit keres? Hiszen ő a nagyobb képet látja. De ezzel vajon tud segíteni?

Hunor rengeteg sikeres kizáráson 😜 jut túl a Csodaszarvas utáni kutatásban, mire találkozik a Táltossal, aki végül megszánja, és bevezeti őt egy másik dimenzióba az Eredet c. előadásunkban. Tőle jön az – isteni – szikra: tüzet gyújtanak, hogy megfeszülhessen fölötte a bőr a révüléshez használt dobon.

A tűzben aztán csodás látomásokat látnak. A lángok először virággá alakulnak, majd mintha madarak jelennének meg köztük. Ilyen illúziókon keresztül repülnek egy másik érzékelési síkra, ahol viszont nem csak a Csodaszarvassal találkozhatnak. Itt olyan lények is élnek, akik már-már feledésbe merültek: a Vadleány, a Lidérc és maga az Ördög.

Tűzjelenet az Eredet c. előadásunkban

A plusz ➕

Persze ahhoz, hogy Hunor kapcsolatba léphessen velük, az is kell, hogy fogékony legyen az érzékelésükre. Hiszen az is elképzelhető, hogy a Vadleány csak egy vadlúd, a Lidérc pedig csak egy kutya, aki véletlenül éppen akkor ugat, amikor harangoznak. (Hiszen a néphiedelem szerint ilyen alakokban is megjelenhetnek.)

Amikor valamit keresünk, sokszor ott az orrunk előtt, mégsem találjuk – fogékonynak is kell lennünk rá, és a legtöbbször ez a legnehezebb.

S Hunor ugyan megteszi ezt a lépést, a Csodaszarvassal mégsem találkozhat egykönnyen. Azt ki kell érdemelnie, ahhoz viszont a gonosz szellemeknek is lesz egy-két szava…

Tarts velünk a következő Eredeten,

és éljük át közösen az élményt:
https://bit.ly/kosart-jegyek

hozzászólás